Kis termetű, hártyás szárnyú rovarok, testhosszuk igen gyakran csak 1-2 mm. Potrohuk a torral nyélen át 1-2 bütyökkel ízesül. Fullánkja csak kevés fajnak van.

Társas életűek, kisebb-nagyobb családokban, "államokban", ún. bolyokban élnek. A hímek és a nőstények szárnyasok, a dolgozók és a katonák tökéletlen ivarszervű nőstények, mindig szárnyatlanok, fullánkjuk, vagy a potroh végén hangyasavtermelő mirigyük van.

A dolgozók egyazon fajon belül is többalakúak lehetnek, szervezetük többféle feladat ellátására módosulhat. E "kasztok" valamelyikébe való tartozás a lárvakorban kapott táplálék eredményeként jön létre.

A hangyák körében bizonyos munkamegosztás tapasztalható. A petéket a megtermékenyítés után szárnyukat levetett anyák, a "királynők" termelik. A nagy szemű hímek feladata kizárólag az anya megtermékenyítése.

A boly védelméről a katonák gondoskodnak, az ivadékok és az anya táplálása a dolgozó hangyák kötelessége.

Teljes átalakulással fejlődnek. A lárvák bebábozódáskor többnyire finom burokkal, ún. kokonnal veszik körül magukat. Ezeket szokás tévesen hangyatojásnak nevezni.

Rejtett életmódot folytatnak, a helyiségekben található hangyák mindig a dolgozók.

A dolgozókat táplálkozási szokásuk viszi a házakba és a lakásokba. Amennyiben ott gazdag táplálékforrást (pl. cukrot, szirupot, vagy hasonló édes élelmiszert stb.) találnak ezt a többiek tudomására hozzák, melynek következtében a táplálék és a fészek között közlekedve viszonylag nagy tömegben jelenhetnek meg.

Az ember környezetében legnagyobb gondot a fáraóhangya okozza, de alkalmanként a házi hangya, a kis fekete hangya és a gyepi hangya is előfordulhat.

A Fáraó Hangya

Meleg égövről származó, trópusi rovar, hazánkba az 1970-es években hurcolták be.

A nőstény (királynő, anya) 3,5-5 mm hosszú. Szárnyai vannak, amelyeket a sikeres párzás után elveszít. A hímek 3-4 mm nagyságúak, feltűnően feketék és mindig szárnyasak. A legnagyobb tömegben előforduló, szárnyatlan, 2-2,5 mm hosszú dolgozók igen vékony testalkatúak, vörösessárga színűek, sötétebb hátsó testvéggel. Szembetűnő, hogy a potroh szelvényei a torral kettős bütyökkel ízesülnek.

Az anya életében több száz petét rak le, melyekből a lárvák 5-6 nap alatt kelnek ki. A lárvák fejlődéséhez 26 °C hőmérséklet és 80 %-os relatív páratartalom az optimális, ezen körülmények között a pete lerakásától az imágó megjelenéséig 35-42 nap telik el. Kedvezőtlen környezeti tényezők között a fejlődés időtartama elhúzódik. A dolgozók 50 napig, a hímek 2-3 hétig, az anya átlagosan 270 napig él.

Sok hangyafajtól eltérő tulajdonsága, hogy egy-egy fáraóhangya bolyban igen sok, néha több száz királynő élhet együtt, melynek feladata az utódok biztosítása. A hímek szerepe a királynő megtermékenyítésében van. A dolgozók a királynőket és a hímeket táplálják, az utódokat gondozzák. Mindenevők, bármely élelmiszert elfogyasztanak. A bolyból szerveződnek egy, vagy több királynővel az ún. leánykolóniák, amelyek az eredeti bollyal továbbra is laza kapcsolatban maradnak. Kolóniáját az épület falában alakítja ki, különösen a fűtő- és melegvíz vezeték közelében, amely az optimális környezeti feltételeket biztosítja.

Egyes esetekben a különféle berendezési tárgyakban (pl. szekrényben, ágyneműtartóban stb.) esetleg a hosszú ideig tárolt élelmiszerekben is képződhetnek bolyok. Tűvékonyságú járatai a csempefúgákban, a konnektordobozok és villanyvezetékek közelében, illetve a csővezetékek mentén, azok áttörési helyén vannak. Az épületbe kizárólag passzív úton, a berendezési tárgyakban, vagy az élelmiszerekben levő bolyokkal jut be. Az épületek egyes szintjei között, a csővezetékek mellett aktívan terjed tovább. Jelenlétét parányi mérete miatt csak akkor fedezzük fel, amikor már jelentős mértékben elszaporodott.

A Házi Hangya

Élelemszerzés céljából különösen ősszel és tavasszal főleg a kertes házakban fordul elő. A nőstény 7-9 mm, a dolgozó 3-4 mm hosszú, vörösbarna színű.

Elsősorban a szabadban, a ház mellett a földben fészkel, de bolyát korhadt fában, földbe helyezett farönkök alatt és falrepedésekben is kialakítja, amelyben egy anya és több ezer dolgozó van. Mindenevő, szabadban főleg a levéltetvek nedvét fogyasztja, a lakásban azonban bármely élelmiszerrel táplálkozhat.

A száraz, meleg helyeket kedveli. Aktívan terjed, a lakásba bevándorol, de be is hurcolható (pl. cserepes növénnyel).

A Gyepi Hangya

Élelmiszer-raktárakban és a kertes házakban fordul elő. Ezeket a helyeket élelemszerzés céljából különösen ősszel és tavasszal keresi fel.

A nőstény 6-8 mm, a dolgozó 2-3 mm hosszú. Színük a világosbarnától a feketéig változik. Fészkét - amelyben csak egy anya található - a házon kívül a föld alatt, korhadt fában, falrepedésekben alakítja ki.

Legtöbbször népes bolyokban él. Általában nyáron rajzik, de fűtött helyeken már kora tavasszal is jelentős mértékben elszaporodhat.

Szabadban rovarokkal és édes nedvekkel táplálkozik, helyiségekben az élelmiszereket kedveli.

Aktívan terjed, a lakásba bevándorol, de különféle élelmiszerekkel be is hurcolható.

A kis Fekete Hangya

Igen gyakori. Elsősorban a szabadban fordul elő, az épületekbe kizárólag táplálékért jár be.

Az épületek körül a boly bejárata a felszínre hordott kis földkupacokról könnyen felismerhető. 3-5 mm hosszú, legtöbbször fekete, de gyakran feketés-barna színű. A nőstény párzás után vagy a régi kolóniához tér vissza, vagy egy kő alatt alagutat ás, ahol áttelel.

Tavasszal kezdi meg a peterakást. A peték 22-28 nap múlva kelnek ki. A lárvákat 16-28 napos fejlődési idejük alatt a királynő nyálmirigye váladékával táplálja. A következő generációt és az anyát a dolgozók gondozzák és etetik. Szabadban elhullott rovarokkal, virág-nektárral, illetve a levéltetvek által kiválasztott mézharmattal táplálkoznak, ezért "gondozza", majd feji a levéltetveket.

Épületekben viszont az édes élelmiszereket fogyasztják, ahova aktívan, a falak repedésein keresztül, a téglák között jutnak be.

Profeszionális rágcsáló, kártevő és rovarirtás - kérje ajánlatunkat >>>