Az ágyi poloska apró, alig észrevehető, 3-8 mm hosszú, gesztenyebarna színű, szárny nélküli rovar, szipókával, ami a vérszívásra szolgál. Lábain karmokkal és tapadókorongokkal rendelkezik. Hátsó részén, a torán kellemetlen szagú nedvet termelő bűzmirigy van. Kifejléssel fejlődik.
A nőstény élete 1-2 évig tart. Minden nap lerak 2-3 petét , és ezeket a fészke aljára ragasztja. 10 nap alatt kikelnek a lárvák, melyek fejlődés közben ötször vedlenek, és így válnak ivarérett rovarrá.
Minden vedléshez vérszívásra van szüksége, ha ez elmarad –nem jut táplálékhoz- a fejlődés leáll. A kifejlődés teljes ciklusa a nyári hónapokban kb. 60 nap, télen ez lassabban történik.
Nagyon szapora jószág, egy poloska évente 4000 utódot is képes világra hozni, 3-4 nemzedékenként. A fényt kerüli, a sötétség az ő birodalma. Világosban inkább meghúzódik különböző résekben, repedésekben, kerülve a zajt, a párát és a huzatot.
Mindig olyan helyen bújik meg, ahol a háta és a hasa is érintkezni tud a rejtekhely falával. Fészkeit nagy körültekintéssel választja ki, lehetőleg közel a táplálékhoz, vagyis az emberhez.
Gyakran búvik meg az ágykeretek összeillesztéseiben, kárpitozott bútorokban, falrepedésekben, könyvek vagy ruhák között. Mivel felfele is szeret vándorolni, előfordul képkeretek, lámpabúrák, függönytartók, ajtókeretek, szekrények réseiben. Vérszívás után az embervért rejtekhelyén feldolgozza, petét rak, és amikor a tápcsatornája szinte kiürült, akkor indul el újra vadászni, teljes sötétségben. A nagyon párás, nyirkos levegőt gyűlöli.
Az embert a hőérzet és páraérzet alapján találja meg, de mivel az erre való érzékszervei nem túl fejlettek, ez csak közelről sikerül neki. Ezért is van az, hogy a tápláléktól sosem megy nagy távolságra. Leginkább embervérrel táplálkozik, de ha nincs más, és már nagyon éhes, az állatvért is elfogyasztja.
A vérszívása 5-10 percig is eltart, és ezt melegben kétnaponta ismétli, hidegebb időben hetente. Hidegben az életfunkciói is lelassulnak és így az éhezést is nagyon sokáig bírja. Szobahőmérsékleten, vérszívás nélkül akár 3-4 hónapig is életben marad. Szipókája végén olyan érzékszerve van, amivel megkeresi, kitapogatja a vérszívásra leginkább alkalmas bőrfelületet.
Ezek az emberi testnek olyan részei, mint a nyak, a boka, a csukló ahol könnyen vérhez juthat. Gyakran csak a vérszívás után órákkal később kezd viszketni a testfelület. Ha fészkét nem bolygatják, és embervér is van a közelben, az ágyi poloska nem költözködik, természetéből kifolyólag igazi lokálpatrióta.
Leginkább passzív módon terjed, ami azt jelenti, hogy az emberek viszik be a lakóhelyükre, használt tárgyakon, bútorokon, bontott építési anyaggal, stb. Ritkán, de aktív módon is terjednek, leginkább panelházakban, a központi fűtés csövezetének áttörési pontjain átmehetnek a szomszéd lakásokba.
Jogszabályok a 18/1998(VI.3.)NM rendelet 4. számú melléklete:
Megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében évente legalább két alkalommal vegyszeres kezelést (permetezést) kell végezni szállodákban, üdülőkben, diákotthonokban, munkás- és tömegszállásokon, valamint minden más olyan helyen, ahol a lakók gyakran cserélődnek.
Használt textíliát (ruhaneműt, ágyneműt, takarót, matracot), bútort, képet stb. csak rovarmentes állapotban szabad eladni, vagy forgalomba hozni.
Használt holmik vételével és eladásával foglalkozók, az általuk forgalomba hozott tárgyak, illetőleg a tárgyakat szállító járművek rovarmentesítéséről gondoskodni kötelesek.
Épületbontásból származó faanyagot csak 6 hónapig tartó, használaton kívül álló helyiségben történő tárolás, illetőleg hatásos rovarmentesítés után szabad forgalomba hozni.
